A rituálék

1. Umra 

2. Arafat napja
A harmadik napon a zarándokok elmennek a Mekkától mintegy 20 kilométerre található Arafat hegyhez, ahol a hagyomány szerint Mohammed utolsó beszédét mondta. A haddzsik itt felállítják sátraikat és egész nap imádkoznak. Ugyanezt a napot szokás a világ muszlim közösségeiben böjttel tölteni. A naplemente után átmennek az innen hét kilométerre található Muzadlifahba, itt töltik az éjszakát és kavicsokat gyűjtenek a következő napi rituáléhoz.

 

3.Ramí l-Dzsamarat - Az ördög megkövezése

A zarándokok visszamennek a Mekka melletti sátorvárosukba, Minába és részt vesznek az ördög megkövezésén. Az ördög megkövezése emlékezteti a hívőket arra, hogy a Sátán háromszor kísértette meg Ábrahámot, mikor fel kellett áldozni fiát, Iszmaílt. A rituálé során a zarándokok hét követ dobnak az ördögöt szimbolizáló szikla felé. A legtöbb baleset itt történt a mekkai zarándoklatok során: a megkövezés egy hídról zajlik, ahonnan sokan lezuhantak az évek során.

4.Eid al-Adha - Az áldozati ünnep

Ugyanezen a napon, az összegyűlt muszlimok állatáldozatot mutatnak be Istennek, mely jelképezi Iszmaíl megkötözését. A zarándokok, illetve megbízottjuk feláldoz egy állatot, melynek húsát megkapják a szegények (az állat lehet juh, kecske, szarvasmarha vagy tehén is). Ugyanebben az időben nemcsak Mekkában, hanem a világ összes muszlim közösségében megülik az iszlám világ legnagyobb, négynapos ünnepét és Mekkában tartózkodó társaikhoz hasonlóan állatokat áldoznak.

Az ünnep napján, vagy a következő napon a zarándokok visszamennek Mekkába, újra elvégzik a tawafot levetik az ihrámot, lenyíratják hajukat és levágják körmeiket, majd visszatérnek Minába és az utolsó három napot ott is töltik, mindennap megkövezik a Sátánt, majd az ünnep utolsó napján visszatérnek Mekkába, még egyszer, utoljára körbejárják a Kábát és általában, bár ez nem kötelező, elmennek Medinába a Próféta mecsetjébe.

 

 

 

A zarándoklat a kezdetektől nagyon fontos szerepet tölt be a muszlim világ életében. A középkorban Mekka volt az a hely, ahol a különböző kultúrákból származó muszlimok eszmét cserélhettek és ahol a legfrissebb szellemi irányzatok kialakulhattak. A mekkai zarándoklat, mint az ötödik pillér megalapozta az iszlám társadalomban az utazás fontosságát és nem egy zarándoklatból lett éveken át tartó utazás, melyek során országleírások tucatjai születtek, ezzel is segítve napjaink történészi munkáját

Jelenleg a mekkai zarándoklat gond nélküli lebonyolításáért Szaúd-Arábia felel. Szaúd-Arábiában a Haddzs Minisztérium élén Fuad Abdulszalam al-Farszival intézi a zarándoklattal kapcsolatos ügyeket, a hívők vízumát, a balesetek megelőzését, a zarándokok ellátását, valamint a terrortámadások megakadályozását. Az idei évben több mint százezer katona őrzi a zarándokok biztonságát és ugyanennyi önkéntes vesz részt a zarándoklat lebonyolításában. Az utóbbi ötven évben nem egyszer volt szükség a katonaság beavatkozására a haddzs idején. Ezek közül az egyik legnevezetesebb, mikor 1987-ben iráni fegyveresek demonstrációt tartottak az iszlám ellenségei ellen, majd összetűzésbe keveredtek a szaúdi fegyveres erőkkel. Az összetűzések során több mint 402 ember vesztette életét és 649-en megsebesültek. 

A haddzs során sajnos majdnem minden évben történnek komoly, több száz áldozattal járó balesetek. 1990-ben 1426 zarándok vesztette életét egy gyalogos alagútban történt tömegbalesetben. 1997-ben a minai sátortáborban tűz ütött ki, mintegy 346 zarándok életét követelve (a sátrak azóta tűzállóak). Az 1994-2006 között legkevesebb ezer zarándok vesztette életét az ördög megkövezésének rituáléján, legtöbbször a hídon kialakult tömegnyomor miatt. A szaúdi hatóságok mára felépítettek egy ötszintes hidat, mellyel elkerülhetőek a tömeg okozta balesetek.

 

 

A zarándoklat biztonsága érdekében hozott intézkedései miatt számos kritika éri Szaúd-Arábiát az iszlám világon belül. A legtöbb problémát a szaúdi kormány által bevezetett kvótarendszer jelenti, amellyel egyrészt meg akarta akadályozni a tömegnyomort, valamint megkönnyíteni a zarándokok regisztrációját és a határátlépését. Lényege, hogy a szaúdi állam évente minden ország számára kioszt egy bizonyos mennyiségű vízumot a haddzs idejére és ezt a számot nem haladhatja meg az adott országból érkező zarándokok mennyisége. A kiosztott vízumok száma azonban vita tárgyát képezi, többen nagypolitikai játszmát vélnek mögötte felfedezni és meggyőződésük, hogy Szaúd-Arábia nem a zarándokolni vágyók száma, hanem az országok közötti kapcsolat minősége alapján osztja ki a kvótákat.

Ettől függetlenül a szaúdiaknak minden évben emelniük kell a kiosztott kvóták számát, hiszen az utolsó évtizedben majdnem megduplázódott a zarándokok száma: míg 2001-ben a zarándokok száma mintegy 1.300.000 volt, addig a tavalyi évben már több mint két és fél millióan vettek részt a zarándoklaton. 

A haddzs az iszlám világ legnagyobb eseménye, fejlődése szimbolizálja az iszlám világ fejlődését, míg rituáléi jelképezik ragaszkodását a hagyományokhoz. 

 

forrás:www.kitekintő.hu

Végh Roland