Mostar...-kevés olyan hely létezik, ahol ennél élesebben látszódna a kelet és a nyugat határvonala. Amikor a híd felrobbant, a világ elborzadva figyelte, amint a béke és az egység jelképe végleg megsemmisül.

A feladat hatalmas. Az eredeti híd egyetlen tervrajzáról sem tudunk. A világ legjobb szekértőinek kell megoldaniuk a rejtélyt, hogy miként hozhatták létre a fenséges építményt, több mint 400 évvel ezelőtt. Képesek lesznek az eredeti módszerrel felépíteni a középkori hidat úgy, hogy a mai biztonsági előírásoknak is megfeleljen?

Jugoszláviában, az 1990-es években dúló háborúban sok százezer ember esett el, sebesült meg vagy vált földönfutóvá.

Mostar még mindig viseli a sebhelyeket. A frontvonal a város szívén keresztül húzódott. A vallási épületek: a katolikus székesegyház és a muzulmán mecsetek katonai célpontokká váltak. A 170 éves ortodox templomot porig rombolták. Az egykor vasárnapi sétálókkal teli parkok temetőkké váltak. 1993 novemberében a híd lett az elsődleges célpont. Több órás, erős tüzérségi támadás után romba dőlt. A kövek a folyó fenekére süllyedtek, a fagerendákat elsodorta az ár.

Sötét nap volt ez Mostar lakói számára.

1992-ben, Jugoszlávia széthullásakor, megszületett Bosznia-Hercegovina köztársasága. A háború előtt a mostari híd ugyanolyan turistalátványosság volt, mint a pisai ferde torony, vagy az athéni Akropolisz. A világ minden pontjáról érkeztek emberek, hogy lássák a hidat, a muzulmánok és keresztények békés együttélésének szimbólumát.

A Mostari hidat 1566-ban fejezte be a török építész, Mimar Hajrudin. Ő az ottomán szultán megbízásából dolgozott, mert Nagy Szulejmánnak erős hídra volt szüksége, amely elbírja a katonákat, lovakat és az ellátmányt. Ő az ottomán szultán megbízásából dolgozott, mert Nagy Szulejmánnak erős hídra volt szüksége, amely elbírja a katonákat, lovakat és az ellátmányt.Az egyetlen irat, amelyből a régészek kiindulhattak, a könyvelés, amelyben a munkaórákat és a nyersanyagokat is feltüntették. A feladat nagysága kétségbevonhatatlan. Hajrudin építménye akkor a világ legszebb, és legösszetettebb kőhídja volt. Forradalmian új módszereket dolgozott ki, amelyek nem csupán a munkások, de az építész számára is veszélyesek voltak. A legenda szerint a szultán kivégzéssel fenyegette Hajrudint, ha a híd leszakad.

A tét a mai építők számára is nagy: a rekonstrukciót végző csapatnak először meg kell fejteniük a múltbéli rejtélyeket, hogy megtervezhessék a jövőbeli hidat. A siker korántsem bizonyos. Számos ország szakemberei dolgoznak keményen a sikerért. Mostar lakói a hídtól várják a város újraegyesítését.

Az első lépés, hogy megvizsgálják a Neretva fenekén heverő eredeti kövek állapotát. A búvárok számos követ találnak a folyóban. A híd alapja még mindig jó állapotban van, de a kövekről ez nem mondható el. Amit a gránátok megkíméltek, azt a folyó erős sodrása tette tönkre. Első látásra valószínűtlennek tűnik, hogy elég szilárdak az új híd felépítéséhez. Az SFOR, a Boszniában állomásozó nemzetközi békefenntartó erő magyar mérnökei emelik ki a köveket. A művelet a tömbök súlya miatt különösen nehéz.

Mostar népe összegyűlik az eseményre. Számukra lényeges, hogy az ősi köveket visszanyerjék. Sokan erősen kötődnek hozzájuk érzelmileg, és remélik, hogy újra felhasználhatók lesznek...

A mostari híd hivatalos átadására 2004. július 23-án 6 állam képviselőjének jelenlétében került sor.

Az előzményekről, eseményekről még írni fogok.