video1.0Network.huhttp://network.hu/Mostar képekbenkiralywiskyhttp://network.hu/kiralywisky<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://mostareskornyeke.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=153055&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://mostareskornyeke.network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://mostareskornyeke.network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=153055&amp;pvol=40&amp;plang=hu&amp;host=http://mostareskornyeke.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>424345160Mostar (ejtsd: mosztár) város és község Bosznia-Hercegovina déli részén, Hercegovina-Neretvai kanton székhelye, Hercegovina legnagyobb települése.
A város nevét az azt keresztülszelő Neretva folyón álló hidak egyikéről, az úgynevezett „Öreg hídról” kapta (szerbhorvátul Most stari vagy Stari most; most = híd, stari = öreg). A középkori oszmán épületegyüttest felvonultató kisváros Bosznia-Hercegovina egyik fő turisztikai látnivalója. Az Öreg híd az UNESCO kulturális örökségéhez tartozik. A polgárháborúban lerombolták, majd 2005-ben ismét régi alakjában építették újjá. A délszláv háború alatt Mostar számított a horvát kisebbség által kikiáltott, de hivatalosan soha el nem ismert Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság de jure fővárosának. A város etnikailag még mindig megosztott. A bosnyákoknak és a horvátoknak is külön egyetemük van.
1992-ben Bosznia-Hercegovina deklarálta elszakadását Jugoszláviától. Ezt követően rögtön kitört a szerb-bosnyák háború; a 18 hónapos ostrom alatt a város történelmi magja súlyos sérüléseket szenvedett. Ekkor semmisült meg a ferencesrendi monostor, a püspöki palota és 50 ezres könyvtára, valamint tizenkét mecset. A bosnyák hadsereg végül boszniai horvát támogatással megállította a támadást, ám az ostromot követően a horvát katonai szervezet rögtön a bosnyákok ellen fordult. A 450 éves hidat végül 1993. november 9-én egy horvát tank pár óra alatt lerombolta.
A háború végét (1995) követően azonnal megindult az újjáépítés megszervezése, az UNESCO felügyelete alatt, Világbanki támogatással. A híd rekonstrukciója volt az első ütem (Pilot Project), amely nagyszabású nemzetközi szakértői támogatással és részvétellel zajlott. Az építésnek magyar vonatkozása is van: magyar SFOR alakulatok emelték ki a híd darabjait a Neretva folyóból.[2] Voltak olyan kövek, amelyeknek 500-600 kN volt a súlya. A köveket 1997. szeptember 29. és november 23. között emelték ki.[3] A tervezést, a mérnöki és építészeti munkát a Firenzei Egyetem Építőmérnöki tanszéke és a General Engineering firenzei tervezőiroda végezte.
Az újjáépítés alatt is biztosítani kellett a gyalogosforgalmat, ezért egy gyaloghíd felállításáról döntött a város. A nyertes pályázat egy magyar cég volt.[
Az újjáépítést egyéves felmérési munka előzte meg, hiszen a korabeli híd építéséről rendkívül kevés dokumentum állt rendelkezésre. Az előkészítés ideje alatt tisztázódtak azok a műemléki alapelvek is, amelyek alapján a híd tervezése és újjáépítése zajlott.
A korabeli híd egy világos tónusú, „tenelija” nevű helyi mészkőből épült. Az építőköveket acél csapokkal kapcsolták össze, a csapok a kövekbe vájt furatokba illeszkedtek, a furatokat pedig ólommal öntötték ki. Így egy kő-acél rendszer alakult ki, amely a híd szerkezetét adta. Az újjáépítés során is a korabeli szerkezeti megoldást alkalmazták. .http://vds.network.hu/clubvideo/1/5/3/_/153055_62066_2.jpg8060153055