{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Mostar k\u00e9pekben","author_name":"kiralywisky","author_url":"http:\/\/network.hu\/kiralywisky","html":"&lt;object width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot;&gt;&lt;param name=&quot;movie&quot; value=&quot;http:\/\/mostareskornyeke.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=153055&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/mostareskornyeke.network.hu&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowscriptaccess&quot; value=&quot;always&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowfullscreen&quot; value=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;embed src=&quot;http:\/\/mostareskornyeke.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=153055&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/mostareskornyeke.network.hu&quot; width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot; allowscriptaccess=&quot;always&quot; allowfullscreen=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;\/object&gt;","width":424,"height":345,"description":"Mostar (ejtsd: moszt\u00e1r) v\u00e1ros \u00e9s k\u00f6zs\u00e9g Bosznia-Hercegovina d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n, Hercegovina-Neretvai kanton sz\u00e9khelye, Hercegovina legnagyobb telep\u00fcl\u00e9se. \n A v\u00e1ros nev\u00e9t az azt kereszt\u00fclszel\u0151 Neretva foly\u00f3n \u00e1ll\u00f3 hidak egyik\u00e9r\u0151l, az \u00fagynevezett \u201e\u00d6reg h\u00eddr\u00f3l\u201d kapta (szerbhorv\u00e1tul Most stari vagy Stari most; most = h\u00edd, stari = \u00f6reg). A k\u00f6z\u00e9pkori oszm\u00e1n \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttest felvonultat\u00f3 kisv\u00e1ros Bosznia-Hercegovina egyik f\u0151 turisztikai l\u00e1tnival\u00f3ja. Az \u00d6reg h\u00edd az UNESCO kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9hez tartozik. A polg\u00e1rh\u00e1bor\u00faban lerombolt\u00e1k, majd 2005-ben ism\u00e9t r\u00e9gi alakj\u00e1ban \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00fajj\u00e1. A d\u00e9lszl\u00e1v h\u00e1bor\u00fa alatt Mostar sz\u00e1m\u00edtott a horv\u00e1t kisebbs\u00e9g \u00e1ltal kiki\u00e1ltott, de hivatalosan soha el nem ismert Herceg-Boszniai Horv\u00e1t K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g de jure f\u0151v\u00e1ros\u00e1nak. A v\u00e1ros etnikailag m\u00e9g mindig megosztott. A bosny\u00e1koknak \u00e9s a horv\u00e1toknak is k\u00fcl\u00f6n egyetem\u00fck van. \n1992-ben Bosznia-Hercegovina deklar\u00e1lta elszakad\u00e1s\u00e1t Jugoszl\u00e1vi\u00e1t\u00f3l. Ezt k\u00f6vet\u0151en r\u00f6gt\u00f6n kit\u00f6rt a szerb-bosny\u00e1k h\u00e1bor\u00fa;  a 18 h\u00f3napos ostrom alatt a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nelmi magja s\u00falyos s\u00e9r\u00fcl\u00e9seket szenvedett. Ekkor semmis\u00fclt meg a ferencesrendi monostor, a p\u00fcsp\u00f6ki palota \u00e9s 50 ezres k\u00f6nyvt\u00e1ra, valamint tizenk\u00e9t mecset. A bosny\u00e1k hadsereg v\u00e9g\u00fcl boszniai horv\u00e1t t\u00e1mogat\u00e1ssal meg\u00e1ll\u00edtotta a t\u00e1mad\u00e1st, \u00e1m az ostromot k\u00f6vet\u0151en a horv\u00e1t katonai szervezet r\u00f6gt\u00f6n a bosny\u00e1kok ellen fordult. A 450 \u00e9ves hidat v\u00e9g\u00fcl 1993. november 9-\u00e9n egy horv\u00e1t tank p\u00e1r \u00f3ra alatt lerombolta.\n\nA h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9t (1995) k\u00f6vet\u0151en azonnal megindult az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s megszervez\u00e9se, az UNESCO fel\u00fcgyelete alatt, Vil\u00e1gbanki t\u00e1mogat\u00e1ssal. A h\u00edd rekonstrukci\u00f3ja volt az els\u0151 \u00fctem (Pilot Project), amely nagyszab\u00e1s\u00fa nemzetk\u00f6zi szak\u00e9rt\u0151i t\u00e1mogat\u00e1ssal \u00e9s r\u00e9szv\u00e9tellel zajlott. Az \u00e9p\u00edt\u00e9snek magyar vonatkoz\u00e1sa is van: magyar SFOR alakulatok emelt\u00e9k ki a h\u00edd darabjait a Neretva foly\u00f3b\u00f3l.[2] Voltak olyan k\u00f6vek, amelyeknek 500-600 kN volt a s\u00falya. A k\u00f6veket 1997. szeptember 29. \u00e9s november 23. k\u00f6z\u00f6tt emelt\u00e9k ki.[3] A tervez\u00e9st, a m\u00e9rn\u00f6ki \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti munk\u00e1t a Firenzei Egyetem \u00c9p\u00edt\u0151m\u00e9rn\u00f6ki tansz\u00e9ke \u00e9s a General Engineering firenzei tervez\u0151iroda v\u00e9gezte.\nAz \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s alatt is biztos\u00edtani kellett a gyalogosforgalmat, ez\u00e9rt egy gyalogh\u00edd fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l d\u00f6nt\u00f6tt a v\u00e1ros. A nyertes p\u00e1ly\u00e1zat egy magyar c\u00e9g volt.[ \nAz \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9st egy\u00e9ves felm\u00e9r\u00e9si munka el\u0151zte meg, hiszen a korabeli h\u00edd \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l rendk\u00edv\u00fcl kev\u00e9s dokumentum \u00e1llt rendelkez\u00e9sre. Az el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s ideje alatt tiszt\u00e1z\u00f3dtak azok a m\u0171eml\u00e9ki alapelvek is, amelyek alapj\u00e1n a h\u00edd tervez\u00e9se \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se zajlott.\nA korabeli h\u00edd egy vil\u00e1gos t\u00f3nus\u00fa, \u201etenelija\u201d nev\u0171 helyi m\u00e9szk\u0151b\u0151l \u00e9p\u00fclt. Az \u00e9p\u00edt\u0151k\u00f6veket ac\u00e9l csapokkal kapcsolt\u00e1k \u00f6ssze, a csapok a k\u00f6vekbe v\u00e1jt furatokba illeszkedtek, a furatokat pedig \u00f3lommal \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k ki. \u00cdgy egy k\u0151-ac\u00e9l rendszer alakult ki, amely a h\u00edd szerkezet\u00e9t adta. Az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s sor\u00e1n is a korabeli szerkezeti megold\u00e1st alkalmazt\u00e1k. .","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/1\/5\/3\/_\/153055_62066_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"153055"}